Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

 

Milyen szín a hupikék és a tulipiros?

A hupikék szavunk a "hupál, hupogat", üt-ver jelentésű igéből származik. Tehát ütéstől eredő kék foltot jelent. A tulipiros megfejtése már nem ilyen egyszerű. Egyes kutatók a finn "tuli", vagyis tűz szóval egyeztették, mások a tulipán pirosból próbáltak magyarázni, sőt a franciaországi Tours helynevet is keresték benne. Csefkó Gyula szerint a tulipiros tulija a túr szóból származik. De ennek nincs köze Tours városához, hanem azonos azzal a szláv eredetű és "fekély, seb" jelentésű főnévvel, melyet mai köznyelvünk már nem ismer. Csak ebben a közmondásban emlegetjük még: "Közös lónak túros (tehát nem túrós!) a háta."

Ahogy a hupikék a verés okozta szederjes folt a testen, ugyanúgy a verés okozta sebnek turipirosa a tulipiros.

 

 

Miért fehérnép a női nem?

A fehérnép kifejezés keletkezése valószínűleg összefügg a fehér színnel kapcsolatos általános hiedelmekkel és kultusszal. Mindig különösen "tisztelt" szín volt, az ártatlanság, a gyöngédség színe. Az ősi vallásos szertartásokban és varázslatokban kiemelt szerepe volt a legtöbb népnél a fehér lónak, a fehér galambnak, a fehér liliomszálnak.

Egyes nyelvekben a fehér szónak ma is van "szép" jelentése. Ennek némi nyoma talán a magyarban is fellelhető, mint ahogy a megtisztelő szándékú fehérnép általában megfelel a más nyelvekbeli - szépnemnek.

Régen leggyakrabban fehér vászonruhát viseltek a nők. Idővel a ruhadarabok színe megváltozott, de a fehér továbbra is megmaradt általános "női színnek". Ezért nevezik Göcsejben a nőket - fehér ruhásnak is. A vászon fehérsége, e két fogalomnak mintegy azonosítása az alapja egy másik, de idetartozó, szintén népi elnevezésnek: a vászoncselédnek is. Ebben is tulajdonképpen a vászon fehér színe a fő dolog. A finnek eposzában, a Kalevalában is lenvászon madárkának (liina lintunak) nevezik az egyik bájos női alakot.

 

 

Honnan került nyelvünkbe a csaj szó?

Bizony nem friss jövevény a csaj minálunk. Már a háború előtt ismerték; Gelléri Andor Endre le is írta a szót, persze, a művészi hatás érdekében az Egy önérzet története című könyvében. Az Anyanyelvi Kaleidoszkópból tudjuk, hogy még ennél is nagyobb múltja van a mai ifjúsági nyelvben oly gyakori csajnak. Tolvajnyelvi szóként főleg "szerető" jelentésében 1900-tól kezdve vannak rá adataink. Csaknem valamennyi szótárunkban megtalálható. Cigány eredetű szó, a fiúgyermek jelentésű "csávó" nőnemű párja. Megfelelői megvannak az indoeurópai nyelvekben, így a latinban is. Mindent egybevetve a csaj a mi nyelvünkben legalább hetvenesztendős, végső fokon pedig több ezer éves.

 

 

Milyen baba a lencsibaba?

Bizonyára sokan emlékeznek erre a játékbabára. Posztóból készült a teste, élénk színű posztóból a ruhája is, szeme nagy és kissé ferde vágású volt. A 20-as években jött divatba. Később - bár helytelenül - így nevezték a kelméből varrt babát is, amelynek nagy, kerek szemében a szembogár jobbra-balra elmozdult.

A lencsibabával kapcsolatban sokan a lencsére gondolnak, mert szerintük a baba szeme lencse alakú. Mások a lencsi szót a Lenke név becéző alakjának vélték, s azt gondolták, hogy a lencsibaba tulajdonképpen Lenke baba. Mindez azonban csak véletlen hasonlatosság.

A helyes megfejtés a következő: A lencsi szó egy torinói gyár hangzatos-hivalkodó latin jelmondatából keletkezett úgy, hogy a szókezdő betűket egy szóban foglalták össze. A jelmondat ez: Ludus est nobis constanter industria, vagyis: Nekünk a játék jelenti állandóan a munkát...

Ezt a Ludus est nobis constanter industria mondatból gyártott lenci betűszót aztán jelzőül használták az ott készített árukra, elsősorban a gyár hulladékposztójából készült babáikra. E babák közkedveltté váltak, és hozzánk is eljutottak a lencsi elnevezéssel együtt. S bár ilyen babát ma már csak ritkán láthatunk, a szó megmaradt.

 

 

Honnan kapta nevét a forint?

A pénzek elnevezésének rendszerint két forrása van. Az egyik a súly, a másik a rajtuk levő ábrázolat. A magyar forint az olasz fiorino, illetőleg fiore, vagyis virág jelentésű szóból ered. Az Anjouk a firenzei liliom képét verették pénzeikre. Erre a virágdíszes korszakára emlékezik a mi forintunk neve is. Németül, hollandul a forint neve Gulden. Ez azonos a golden=arany, aranyos szóval, tehát a forint anyagára utal.

 

 

Miért hívják patkánynak a rossz / gonosz embereket?

A válasz nagyon egyszerű: a patkány kártevő állat, nagyon sok kárt okoz az embereknek. Megrongálják a termést, a takarmányt, betegségeket terjesztenek, stb. Ezért a legtöbb ember nem szereti őket, sőt, mindent megtesz, hogy kiírtsa ezeket a rágcsálókat. A gonosz ember pont olyan, mint egy patkány: kárt tesz / okoz mások számára, ezért őt is próbálják maguktól távol tartani az "áldozatok". Tehát annyi az egész, hogy az embert hasonlítja a patkányhoz. Ez a magyar irodalomban egy metafora, illetve hasonlat, ami a szövegkörnyezetből derül ki.

 

 

Érdekesség a Húsvét-szigetekről

A sziklás, barátságtalan parthoz közelítve Jacob Roggeveen admirális meglepetten vette észre, hogy ameddig csak a szem ellát, gigantikus szobrok sorakoznak végig a part mentén, háttal a tengernek...

Beküldő: Lajter Dávid

 

 

Hogyan tört le Nagy Sándor orra?

Amikor Octavianus Kr. e. 30-ban elkeseredetten vette tudomásul, hogy Kleopatra szinte a szeme előtt távozott e világból, s nem lehet láncra vert kísérője a diadalmeneten, vigasztalásul megtekintette Alexandriában Nagy Sándor sírját. Valószínűleg addigi sok csalódása miatt nehezen akarta elhinni, hogy igazi múmiát lát, s tapintatlanul megérintette a holttestet. Elképzelhető Octavianus riadalma, amikor az élőnek álcázott testről levált az orr. Egy uralkodó természetesen nem mutathat rémületet, s amikor meg akarták mutatni neki a Ptolemaeusok múmiáit is, felháborodottan tiltakozott: "Királyt akartam látni, nem hullákat!". Az egyiptomiaknak nagyon tetszett Octavianus válasza, ezért elvezették az Apisz-bika bebalzsamozott testéhez is. Erre kitört Octavianusból a római düh: "Isteneket szoktam tisztelni, nem marhákat!" mondta, s faképnél hagyta a vérig sértett egyiptomiakat.

Beküldő: Lajter Dávid